„Visszatért a régi Ben Whittaker”
Ben Whittaker könnyeivel küszködve beszélt a sajtótájékoztatón a Liam Cameron elleni visszavágót követően, ahol a brit bokszoló második menetes TKO-győzelmet aratott, és lezárt egy fájdalmas fejezetet életében. Az út azonban messze nem volt sima.
Az első meccs és a bukás utáni nehéz hónapok
A két bunyós első találkozójára 2024 októberében került sor Szaúd-Arábiában, de a mérkőzés vitatott körülmények között ért véget: Whittaker és Cameron az ötödik menet végén átestek a köteleken, Whittaker hát- és bokasérülést szenvedett, és nem tudta folytatni. A mérkőzés technikai döntetlennel zárult, a nézők pedig úgy érezték, Cameron volt fölényben.
A közvélemény – és sok korábbi támogatója – azt állította, Whittaker csak kifogást keresett, és elkerülte a vereséget. A bokszoló online zaklatás áldozata lett, ezért visszavonult a közösségi médiából, és a vallásához fordult vigaszért.
Whittaker elmondása szerint a nehéz időszakban a helyi Living Hope nevű templom jelentette számára a menedéket, ahová csendben, visszafogottan kezdett járni, de: „Ők kihozták belőlem azt, aki régen voltam. Visszahozták a régi Ben Whittakert.”
Az új szakasz másik kulcsszereplője az ír edző, Andy Lee volt, aki üzent Whittakernek, hogy látja benne a lehetőséget: „Azt mondta: ‘Gyere Írországba, és hiszem, hogy újra vissza tudjuk hozni a régi Bent.’ Elmentem, nyíltan beszéltünk, keményen dolgoztunk. És pár nap után azt mondta: ‘Ki fogod ütni Cameront.’ Én meg csak nevettem. De ő hitt bennem. Én is hittem benne. És megtörtént.”
A visszavágót április 20-án rendezték Birminghamben. Whittaker már az első pillanattól kezdve dominált, és a második menetben technikai KO-val győzött. Bár a győzelem egyértelmű volt, a meccs újra vitát váltott ki: sokan úgy érezték, a bíró, Howard Foster túl korán állította le a küzdelmet.
Whittaker azonban így reagált: „Éreztem, hogy sérül, amikor ütöttem. A térdei megrogytak, a lába elment. Ha a bíró nem lép közbe, addig ütöm, amíg össze nem esik. A végén megöleltük egymást. Azt mondta: ‘Soha nem ütöttek így meg.’ Én meg megköszöntem neki, mert tudtam, hogy ez lesz. A hat hónap, amit a vereség után átéltem, alázatra tanított. Közelebb kerültem Istenhez, elhagytam a kamerákat, a közösségi médiát, csak az edzésre koncentráltam.”
Whittaker hangsúlyozta, hogy a győzelem nem a bosszúról szólt, hanem arról, hogy visszatalált önmagához:
„Mindenért hálát adok Istennek. Ez egy csodálatos érzés. De igazából ezt kellett volna megtennem már Szaúd-Arábiában. Most csak beteljesítettem, amit akkor nem sikerült.”
Ben Whittaker nemcsak újra felépítette bokszkarrierjét, hanem lelki értelemben is újjászületett. A templom, az elvonulás, és Andy Lee támogatása segített neki újra a sportnak élni, és visszanyerni önmagát – és közönsége tiszteletét is. Az újra fókuszált és megerősödött Whittaker most komoly tényező lehet a félnehézsúlyú mezőnyben – de mindenekelőtt önmagának bizonyította be, hogy képes a visszatérésre.
