Anthony Yarde-nak vissza kell lépnie, hogy előre haladhasson

A bokszriválizálás olyan, mint egy kapcsolat: nincs két egyforma, és egyik sem tökéletes. Vannak, amelyek egy ígéretes első randival indulnak, és azonnal jön is a második, hogy a felek kiderítsék, hol is tartanak. Máskor hosszabb az ismerkedési idő, és inkább egy hullámvölgyekkel teli szerelmi történetre hasonlít – minden örömével és fájdalmával együtt.

Ha egy rivalizálás, mint Anthony Yarde és Lyndon Arthur esete, öt évre nyúlik, biztosra vehetjük, hogy sok minden történt közöttük, más ellenfelek is képbe kerültek, és most újra egymásra találnak – talán ráébredve, hogy máshol nem jobb, vagy hogy egymás mellett voltak a legjobbak.

2020-ban, amikor először találkoztak, Yarde családtagjait gyászolta a Covid-19 miatt, és teljesen máshol jártak a gondolatai. Nem Arthurral foglalkozott, hanem a veszteségeivel, és csak azért bokszolt, hogy érezzen valamit. Ennek eredménye lett egy újabb vereség: Arthur meglepetésre megosztott pontozással nyert. Egy évvel később Yarde már más emberként állt ki a visszavágóra. Ezúttal nem hagyta, hogy Arthur távol tartsa a jabjeivel – nekiment, és négy menet alatt megsemmisítő győzelmet aratott, kiegyenlítve a párharcot.

Olyannyira meggyőző volt Yarde teljesítménye, hogy sokan azt hitték, a történet itt véget ért. Igaz, egy-egy volt az állás, de Yarde brutális revansgyőzelme túlszárnyalta Arthur első, szoros pontozásos sikerét.

„Azt hittem, lezártuk” – mondta Yarde a BoxingScene-nek. – „Őszintén szólva nem gondoltam, hogy újra harcolni fogunk. Én utána Beterbiev ellen bokszoltam címmeccsen, ő pedig Bivol ellen. Azt hallottam, hogy talán visszavonul, szóval nem számítottam újabb összecsapásra. De ilyen a boksz. Azokat a meccseket, amiket szerettem volna, nem sikerült összehozni. Ez időt vett el, inaktivitást okozott, és lelassított. Most örülök, hogy újra ringbe léphetek, és egy ilyen nagy esemény részese lehetek. Végre egy élő, valódi ellenfelem van.”

Bár nem mondható, hogy Yarde és Arthur épp jókor találtak újra egymásra, a trilógia (április 26-án, a Tottenham Hotspur Stadionban) mégis egy újrakezdés lehet számukra. Egy lehetőség, hogy lezárják a múltat, és új lendületet adjanak karrierjüknek, amely hajlamos volt eltűnni a süllyesztőben. Yarde pályafutása különösen kiszámíthatatlan: hősies, de vesztes meccsek Beterbiev és Sergey Kovalev ellen, közben jelentéktelen győzelmek ismeretlenek ellen. A közönség figyelmét igazán csak Arthur ellen tudta megragadni – minden más esetben csak vállrándítás fogadta a sikereit.

„Nagyon frusztráló volt. A Beterbiev elleni meccsem lett az év mérkőzése 2023-ban, és szerettem volna tovább építeni arra a lendületre. De nem lett belőle visszavágó. Más nagy nevekkel is próbáltunk meccset szervezni – Buatsi, Callum Smith – de semmi sem jött össze. Közben promóciós viták is voltak. Folyton körbe-körbe jártam. De végül minden rendeződött. Maradtam az edzőteremben és fejlődtem. A Beterbiev-meccs után pihentem egy jót, és talán életem legjobb formáját hoztam a visszatéréskor Jorge Silva ellen. Aztán jött a vita, újabb kihagyás, egy újabb meccs – de akkor nem éreztem magam igazán jól. Ezért várom most ezt a nagy gálát – ilyenkor vagyok igazán elememben.”

A harmadik Arthur elleni meccsre úgy tekint, mint egyfajta „teljes körforgásra”, ami új alapot adhat a karrierjének.

„Tudjuk, mit hozunk ki egymásból, és van egy kis feszültség is. Mindketten angolok vagyunk, azonos nyelvet beszélünk – ez jót tesz a felvezetésnek is. A második meccs sokkal energikusabb volt, ott már közönség is volt. De ez a harmadik még nagyobb lesz.”

Természetesen, mivel Yarde már korábban dominálta Arthurt, nehéz elképzelni, hogyan lehetne felülmúlni a második meccset. Ha nem nyer korábban, nehezen lesz látványosabb. A negyedik menetes kiütést nehéz tovább fokozni – és épp ezért is kockázatos egy harmadik felvonás. A legtöbb visszavágónál az előző meccsekből lehet következtetni – itt viszont ez nehezebb. Yarde az elsőn fizikailag volt jelen csak, Arthur a másodikon meglepődhetett, nem készült fel a vadabb Yarde-ra. Így a harmadik meccs tartogat némi rejtélyt is.

„Szerintem tudta, mi vár rá” – mondta Yarde a 2021-es visszavágóról. – „Csak nem bírta kezelni. Tudta, mire készülök, még az edzője is elmondta előre. Most csak remélni tudom, hogy jobb formában lesz – mert én biztosan az leszek. Agilisebb, pontosabb, agresszívebb. Arthur mindig is jó bokszoló volt. Csak tőlem és Bivoltól kapott ki. Nem lehet félvállról venni. Vannak szép győzelmei is. Bosszút akar. Még a visszavágó után is az volt az első szava: ‘Vissza akarom szerezni az öveimet. Újra akarok küzdeni.’ Számára ez most hatalmas lehetőség.”

És valóban, mivel már kétszer is megküzdöttek, mindkettejüket el tudjuk képzelni győztesként. Arthur hívei a technikáját, balkezes jabjait emelhetik ki. Yarde támogatói a második meccs dominanciájára hivatkozhatnak. Yarde viszont biztos abban, hogyan végződik a harmadik csata.

„Szerintem ugyanolyan lesz az eredmény, mint a visszavágón. Nem számítok konkrét stílusra vagy forgatókönyvre. Arthur általában hátrál, sokat jabbel, és fog. Talán most mást próbál. De úgy érzem, hogy amit én hozok a ringbe, arra ő nem tud válaszolni. És most jobb vagyok, mint három éve.”

Csak így lehet ennek a kapcsolatnak értelmet adni. Mindkettejüknek jobbnak kell lennie, mint valaha, meg kell mutatniuk, hogy tanultak a múltból. Csak akkor lehet a Yarde–Arthur trilógiát a brit boksz legemlékezetesebb párharcai közé sorolni. Csak akkor zárulhat le végleg a történet, és nyílhat új út a még nagyobb célok felé.