Mendez érzelmesen nyilatkozott Velasquez ítéletéről: „Tudományosan bizonyított, hogy nem tudta kontrollálni magát”
Cain Velasquez, a korábbi UFC nehézsúlyú bajnok, március 24-én öt év börtönbüntetést kapott (beszámítva a már letöltött időt), miután fegyverrel támadt Harry Goularte-ra, akit azzal vádoltak, hogy megrontotta Velasquez fiát egy óvodában. A lövések során Goularte mostohaapját sebesítette meg.
Velasquez edzője és mentora, Javier Mendez a Javier & Mo Show-ban őszintén beszélt a történtekről és a bírói ítéletről, amelyet vegyes érzésekkel fogadott.
„Nem vagyok elégedett az ítélettel, mert nem érdemelt több büntetést. Amit tett, az nyilván nem volt helyes – veszélyeztette mások életét, meggondolatlan volt –, de volt egy agyi vizsgálat, amit még a börtönben végeztek el rajta.”
Ez az EEG vizsgálat komoly agyi impulzuskontroll-zavarokat mutatott ki Velasqueznél. Mendez szerint a tudományos eredmények bizonyították, hogy Cain nem tudta visszafogni magát, egyszerűen csak reagált.
„Nullás értéket kapott impulzivitásra. Ez azt jelenti, hogy nem volt képes megállítani magát. Amit tett, azért tette, mert fizikailag képtelen volt máshogy viselkedni. A tudomány ezt alátámasztotta. Ez döbbenetes.”
Bár a bíró 1283 napot jóváírt neki, még 542 nap maradt a büntetésből. Mendez szerint azonban jó magaviselet esetén csak 4-8 hónapot kell még letöltenie.
„Hivatalosan másfél éve maradt hátra, de ha 80–85%-os kedvezménnyel számolunk, akkor ez jóval kevesebb lesz. Cain példásan fog viselkedni odabent, sőt: példakép lesz a többi rab számára. Meg fogja mutatni, mit jelent férfinak és apának lenni – mert ő pontosan ez. Én még rosszabbat tettem volna”
Mendez nem mentegette Velasquezt, de teljes mértékben megértette a reakcióját – sőt, azt mondta, talán még súlyosabban reagált volna, ha az ő gyermekéről lett volna szó.
„Őszintén? Én még rosszabbat tettem volna. Nem vak dühből, hanem hideg fejjel. Rávettem volna, hogy a szemembe nézzen, amikor megtorlom, amit tett. Elértem volna, hogy soha többé ne bánthasson egy gyereket sem. Ez ilyen súlyos, ha a gyerekünkhöz nyúl valaki. Szülőként mindent megteszünk, hogy ez ne történhessen meg újra.”
Mendez szavai egyszerre tükröztek fájdalmat, lojalitást és az apai ösztönök kegyetlen valóságát – miközben egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a mentális egészségnek milyen súlya van az igazságszolgáltatásban.
