Amikor Muhammad Ali és Smokin Joe is az életéért küzdött a ringben

Joe Frazier és Muhammad Ali háromszor is szembe került egymással a 70-es években. Az utolsó összecsapásuk olyan keményre sikeredett, hogy mindkettőjük csak segítséggel tudta elhagyni a ringet.

Közös történetük úgy indult, hogy 1971. március 8-án, az akkori legmagasabb pénzdíjért, két és félmillió dollárért püfölhették egymást a New York-i Madison Square Gardenben.

Ezt a mérkőzést egyhangú pontozással nyerte a Smokin Joe becenévre hallgató Frazier.

Három évet kellett várni Alinak arra, hogy revansot vehessen. 1974 január 28-án újra egymással álltak szemben a kötelek között. Itt is a pontozás döntött, de ekkor Ali örülhetett a végén, mert őt hozták ki győztesnek.

Borítékolható volt, hogy kettejük harca ezzel nem dőlt el.

1975. október 1-je Ali és Frazier utolsó ütközöte volt. Ez a meccset sokan minden idők legjobb bunyójaként emlegetik. A Fülöp-szigeteken rendezett mérkőzésen közel harmincezer néző várta a főszereplőket. 

Ali, aki közben muszlim hitre tért át, azzal kellett szembesüljön, hogy az ázsiában legnagyobb keresztény országnak számító helyszínen nem ő fogja élvezni a szurkolók támogatását.

A küzdelem 15 menetre volt tervezve, ami akkoriban teljesen normálisnak számított. A 12. menet után Ali felszakította ellenfele szemét és száját. Smokin Joe ezután szinte vakon botorkált a ringben, de Ali sem tudott már komolyabb ütéseket bevinni annyira elkészült az erejével. 

A 14. menet végén Ali leült a sarokba és jelezte, hogy nem tudja folytatni a meccset, de ezt nem nagyon akarták meghallani segítői. A szerencséje az volt, hogy a másik sarokban is komoly gondok voltak.

Frazier edzője tesztelve versenyzője állapotát, megkérdezte tőle, hogy hány ujját mutatja fel. Smokin Joe egyet látott, de az edző két ujját mutatta, így gondolkozás nélkül bedobták a törölközőt.

A két ökölvívó összesen 1591 ütést vitt be egymásnak a tizennégy menet alatt.

Bob Arum promóter így emlékezett vissza a történtekre:

„Ez egy brutális, kegyetlen csata volt. Azt gondolom ez volt a legnagyobb bunyó amit valaha láttam. Itt tényleg mindketten az életükért küzdöttek.”

Az utókor ma már a „Manilai Thriller” becenéven emlegeti a mészárlást ami a ringben történt.