Bakole bizonytani akar: „Ez az a nehézsúlyú bunyós, akitől mindenki félt. Nem az, akit Parker ellen láttatok.”
Amikor Martin Bakole legközelebb ellátogat Rijádba, Szaúd-Arábiába, az a legutóbbi alkalomtól jelentősen különbözni fog.
Májusban, amikor visszatér, már előre tudni fogja, mikor kell utaznia, és ennek megfelelően tud tervezni. Valószínűleg alkalmasabb öltözékben érkezik majd a repülőtérre – vagyis nem fog izzadni egy farmerben –, és meglesz az a luxusa, hogy közvetlen járattal utazhat, valamint szabadon sétálhat a váróból a beszállókapuig anélkül, hogy attól kellene tartania, hogy lekési a járatát és elrontja mindenki szórakozását. Legutóbb, februárban Bakole felkészületlenül és nagy sietségben érkezett. Természetesen végig mosolygott, de rijádi érkezésének kapkodó jellege egyértelműen látszott – nemcsak az öltözékén, hanem azon is, mennyi pluszsúlyt cipelt magán (nem a csomagjában, hanem a testén). Kétszer akkora ember volt, de feleakkora harcos, és úgy állt ki a mérkőzésre, hogy csak a vállalás feltételeit és a fizetségét ismerte. Ennek megfelelően Joseph Parker meg is állította őt két meneten belül – Parker utazása tehát Bakole révén nem ment kárba.
Tíz héttel később Bakole visszatér Rijádba, ezúttal egy elszámolnivalóval. Az ellenfél most nem Joseph Parker lesz, de ez mellékes. A lényeg az, hogy a május 3-án bejelentett visszatérésével Bakole nemcsak legyőzni akarja az ellenfelét, hanem minden nyomát el akarja törölni annak a 140 kilós verziójának, amelyet februárban láttunk. Azt akarja üzenni a világnak: „Ez az a nehézsúlyú bunyós, akitől mindenki félt. Nem az, akit Parker ellen láttatok.”
Bakole senkinek sem tartozik semmilyen magyarázattal. Valójában egy hónappal a veresége után már mindenki elismeri, hogy kevesen utasították volna vissza ezt a lehetőséget, még ha az vereséggel is fenyegetett. Ráadásul nem is volt megalázó vereség – annak ellenére sem, hogy gyorsan véget ért –, és igazán meglepő sem, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Bakole a mérkőzés napján érkezett Rijádba. Gyakorlatilag szívességet tett mindenkinek, és ezért sokan inkább hálásak voltak neki, semmint hogy elítélték volna. Ugyanakkor Martin Bakole rettegett hírnevének egyik kulcseleme az ismeretlenség volt – és ez azonnal elpárolog, ha egy harcost térdre kényszerítenek.
Amikor valakit leütnek, az addigi „legyőzhetetlensége” szertefoszlik, és az ellenfelek hirtelen bátrabban állnak ki ellene. Látják, hogy legyőzhető. Tudják, hogy meg lehet csinálni.
„Minimális edzéssel állt ki arra a [Parker elleni] meccsre, és még így is kemény ütéseket vitt be Joe-nak, kétszer is megrendítette. Parker végül egy kényszerű ütéssel nyert. De hadd mondjak valamit: ha Martin teljes edzőtáborral készült volna, Parker sosem nyerte volna meg ezt a meccset. Ő is tudja ezt.” Tudtam, hogy gondokat fog okozni neki az első néhány menetben, de aztán egy nagyon szokatlan ütés érte – amely elvileg szabálytalan volt, mert a fej tetejére ment. De nem panaszkodunk. Megtettük, amit meg kellett tennünk. Martin nagyon jól meg lett fizetve. A családja egész életére anyagi biztonságban van, és a következő mérkőzése is garantált, valamint további meccsek is” – mondja Billy Nelson, Bakole edzője.
Parker előtt Bakole veszélyes, rejtélyes figura volt a nehézsúlyú mezőnyben. 2018-as Michael Hunter elleni veresége óta tíz mérkőzést nyert zsinórban, és közben egyre jobb lett. Meglepetéseket okozott, amikor veretlen nehézsúlyú tehetségeket győzött le, akik technikásabb és „szebb” stílussal rendelkeztek. Emiatt igazi rémálommá vált a feltörekvő nehézsúlyú bunyósok számára – és a bajnokok is pontosan tudták, kiket érdemes kihívni, és kiket jobb elkerülni. Most viszont, Parker miatt, lehet, hogy épp az ellenkezője történik. Lehet, hogy a veresége után végre olyan ellenfelek is hajlandóak lesznek kiállni ellene, akik eddig inkább kerülték őt – mert látták, hogy Parker kiütötte. És ha ez így van, akkor az a februári vereség akár stratégiai húzás is lehetett Bakole részéről. Egy kulcs, amely eddig zárt ajtókat nyit ki számára.
„Nem, ez nem így működik. Mert amikor Martin májusban elintézi [Efe] Ajagbát, akkor visszatérünk oda, ahol voltunk. Mindenki tudja, hogy Bakolét kerülni kell. Mindenki tudja, hogy februárban az nem az igazi Martin Bakole volt. Ha legyőzi Ajagbát, visszakerül az IBF világranglistáján a harmadik helyre – Ajagba helyére –, és remélhetőleg kiírnak egy végső eliminátort közte és [Derek] Chisora között. Szerintem ez fog történni. Az IBF megértette a helyzetünket – tudták, hogy segítettünk a februári gálán, és ez elméletileg megfosztotta Martint egy címmeccs lehetőségétől. Éppen ezért valószínűleg kiírnak egy eliminátort Martin és Chisora között – ami szerintem egy teljesen egyoldalú meccs lenne.”
Bakole számára tehát van még mit elérni. Szeretné visszaállítani a renoméját, és eltüntetni azt a képet, amelyet a februári meccs során festett magáról. Hiszen egy bunyós mindig olyan jó, amilyen az utolsó meccsén volt – és jelenleg Bakole emlékét beárnyékolja az a látvány, ahogy Parker kiüti őt. Viszont kérdés, hogy a 10 hét elég-e a visszatéréshez. Egy kiütéses vereség után nem szabad alábecsülni a regeneráció fontosságát.
„Nem probléma. Martin a Parker-meccs után 10 nappal már edzésbe állt. Nem sérült meg komolyan, mert leállítottam a mérkőzést. Először azt hitte, túl korán állítottam le, de később rájött, hogy helyesen cselekedtem. Csak a büszkesége sérült.”
Ha Bakole legyőzi Ajagbát, akkor megtudjuk, hogy megérte-e mindez. Kiderül, hogy az elvesztett titokzatosság és a Parker elleni vereség valóban kinyitotta-e előtte az ajtókat.
