Andy Lee: „Ben Whittaker lehetőségeinek nincs határa”

Ben Whittaker vasárnap este véget vetett a meglepő Liam Cameron elleni rivalizálásának a birminghami Resorts World Arenában – és senki nem látta közelebbről az eseményeket, mint Whittaker új edzője, Andy Lee.

A korábbi WBO középsúlyú világbajnok kevesebb mint egy méterre volt a ringtől, amikor Whittaker (9 győzelem, 0 vereség, 1 döntetlen, 6 KO) a második menet közepén egy jobbegyenessel megingatta Cameront. A következő támadás olyan intenzív volt, hogy Howard Foster vezetőbíró közbelépett, hogy megóvja a sheffieldi bunyóst. Whittaker higgadt és céltudatos volt a nyitó pillanatokban, de amikor jött a lehetőség a befejezésre, könyörtelenül élt vele.

Bár ez volt első hivatalos közös meccsük, és az mindössze kevesebb mint öt percig tartott, Lee nagyon elégedett volt a 27 éves félnehézsúlyú bunyós teljesítményével.

„Ez csak emlékeztetett arra, amit először mondtam neki, amikor Dublinba jött. Azt mondtam neki: ‘Nem kell sokat dolgoznom veled, és úgy fogok kinézni, mint az év edzője’” – mondta Lee a meccs utáni sajtótájékoztatón.

Sokan beszéltek már Lee azon képességéről, hogy megtanítsa Whittakernek a megfelelő súlyáthelyezéseket és fordulatokat, amelyekkel ütései súlyosabbá válhatnak, és elgondolkodtathatják az ellenfeleket, mielőtt rányomulnának. Ugyanakkor a Cameron vesztét okozó kemény kontra jobbkezes ütés ösztönös, reakciós mozdulat volt, amely megmutatta Whittaker vitathatatlan természetes tehetségét. Whittaker már a meccs előtt is lelkesen beszélt Lee-vel való közös munkáról, de most, hogy teljesen belekóstolt a dublini edzőtábor világába, Lee hatása az idő előrehaladtával csak tovább fog nőni.

Whittaker olimpiai ezüstérmes, fizikailag kivételes adottságokkal, de Lee-t különösen lenyűgözték a jellemének olyan részei is, amelyek csak hosszú edzőtábor alatt és nyomás alatt mutatkoznak meg.

„El lehet vezetni a lovat a vízhez, de inni nem lehet helyette – a munkát mindig a bunyós végzi. Ő volt az, akinek végig kellett mennie az elmúlt hónapok nehézségein. Ismerem azt a sötét helyet, mert én is jártam ott az első vereségem után. Ezért kerestem meg őt, mert láttam benne egy tehetséget, ami lehet, hogy kárba vész – vagy legalábbis nem teljesedik ki –, ha nem kapja meg a megfelelő iránymutatást. Bokszolóként nincs határ. Nincs plafon, meddig juthat el ez a srác. Megvan benne minden tehetség, és most kezdi ezt igazán összeilleszteni.”