Rinya Nakamura célja, hogy „visszaállítsa a japán szellemet” a UFC-ben

Kozo Nakamura minden japán edzőterembe belépve tiszteletet vívott ki magának. Teljesítményét mindenki elismerte.

Valamikor 2000 körül járhattunk, és ez a nap nem sokban különbözött a többitől, kivéve, hogy Nakamura egy különleges vendéget hozott magával az edzőterembe, hiszen fia, Rinya kísérte el. Rinya Nakamura a küzdősportok szülötte, aznap vette fel első nem hivatalos birkózóóráját.

Abban az időben, amikor sok osztálytársa hintán hintázott és csúszdázott, Nakamura a japán MMA nagyjai között találta meg a játszóterét. Olyan nevek, mint Enson Inoue, “Kid” Norifumi Yamamoto, Noboru Asahi, Yuki Nakai és mások formálták a gyermeki mentalitást. Ők oltották bele a pszichéjébe a különbséget jelentő dolgokat, amelyek egész életében megmaradtak.

„Úgy nőttem fel, hogy láttam a mentalitásukat, ahogy a küzdelemek során életre-halálra harcoltak, és akár nyertek, akár vesztettek, dicsérték és tisztelték őket, amiért a meccsen végig harcoltak. Természetes volt, hogy én is a harcművészetek útjára lépek” – mondta Nakamura nemrég az MMA Junkie-nak egy tolmácson keresztül.

Két évtizeddel később édesapja, Kozo talán már nem is olyan ismert név, vagy nem igazán ismert az amerikai rajongók számára. De a színfalak mögött döntő és meghatározó szerepet játszott a Shooto népszerűsítésében.

„Keményen dolgozott azon, hogy Rickson Gracie-t Japánba hozza, előkészítette a pénzt, a logisztikát és a tárgyalásokat. Az akkori harcművészek még mindig azt mondják nekem, hogy apám erőfeszítései nélkül nem lett volna Shooto, Vale Tudo Japan vagy PRIDE.”

Nakamura útja a profikhoz nem egyenesen vezetett, a belépője a birkózószőnyegeken keresztül vezetett. 2011-ben Nakamura megnyerte első nagy birkózó bajnokságát a kadett világbajnokságon. Több nemzeti bajnoki cím után két súlycsoportban, Nakamura megnyerte a 2017-es U23-as világbajnokságot 61 kg-ban (134,4 font).

A győzelmet megünnepelték, de a figyelme azonnal másfelé fordult. Itt volt az ideje, hogy az olimpiát célba vegye. A dolgok nem jöttek össze, és a 2020-as COVID-19 járvány számos további problémát vetett fel, így újra elindult a vegyes harcművészetek felé.

„Keményen dolgoztam azért, hogy a tokiói olimpián a Japán csapat tagja lehessek. A japán nemzeti döntő selejtezőjén kikaptam Takuto Otogurótól. Ez volt a fordulópont. Úgy döntöttem, hogy MMA-ra váltok. Többet küzdöttem, mint gondoltam, például azzal, hogyan használjam a testemet és hogyan teremtsek távolságot- Emellett az MMA harcosok gondolkodásmódja is teljesen más volt.”

A gyakorlás javított a helyzeten, és 2021-ben debütált a profik között. A 4-0-s kezdés után a Road to the UFC-hez szerződött, ahol júniusban gyorsan legyőzte Gungun Gusmant. Nakamura ellen lép ketrecbe a vasárnapi Abu Dhabiban megrendezésre kerülő torna elődöntőjében.

Sok más harcoshoz hasonlóan Nakamura is arra törekszik, hogy feljebb lépjen a ranglétrán és UFC-címet nyerjen. Nakamura mércéje a Yamato-damashii, ami “japán szellemet” jelent. Minél több Yamato-damashii, annál inkább inspirálja a következő generációt, és annál inkább apja nyomdokaiba lép.

„Minden alkalommal szívből fogok harcolni, még ha meg is halok. Őszintén remélem, hogy az embereket, akik nézik a küzdelmeimet, megérinti a szellem, és harcművészet-rajongókká válnak, átérezve a harcom szeretetét. Szeretném visszaállítani a japán szellemet minden japán ember szívében. Lehet, hogy kicsit túlzás ezt mondani, de azt szeretném, ha a japán emberek bátorságot, elszántságot és szeretetet éreznének a bunyóimon keresztül.”

Borítókép: Jeff Bottari/Zuffa LLC